Ugrás a tartalomra
Gyógytermék

Szabályok

Gyógytermék, gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő: mit jelent a felirat?

A patikában kapható termékek három fajtája, és hogy a csatlakozás után melyikre milyen szabály vonatkozik.

Megjelent:

A gyógyszertárakban egyre több olyan termék kapható, amely nem gyógyszer. Vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövénykivonatok, teakeverékek, krémek: a köznyelv ezeket együtt „gyógytermékeknek” hívja. A szó kényelmes, de jogilag semmit sem jelent. A dobozon ezért mindig azt érdemes keresni, hogy a termék valójában minek minősül, mert ettől függ, mit ígérhet.

Három fajta termék a polcon

Gyógyszer. Betegség megelőzésére, felismerésére vagy kezelésére szolgál. Csak az OGYI által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel árulható, és ehhez a gyártónak vizsgálatokkal kell igazolnia, hogy a készítmény hatásos és biztonságos. A dobozban betegtájékoztató van.

Gyógyhatású készítmény. Magyar sajátosság: olyan termék, amely nem gyógyszer, de az OGYI engedélye alapján gyógyhatást tulajdoníthat magának egy meghatározott alkalmazási területen. Az idén tavasszal megjelent miniszteri rendelet újraszabályozta ezt a kört. A jóváhagyott szövegnél többet ezek a termékek sem állíthatnak.

Étrend-kiegészítő. Élelmiszer, amely a szokásos étrendet egészíti ki vitaminokkal, ásványi anyagokkal vagy más, táplálkozási vagy élettani hatású anyagokkal, kapszula, tabletta vagy por formájában. Az uniós csatlakozással egységes európai szabályok alá került: a 2002/46/EK irányelvet a magyar jogba a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet ültette át. A forgalomba hozatalt az OÉTI-hez kell bejelenteni. Ez bejelentés, nem engedélyezés: a hatóság előzetesen nem vizsgálja, hogy a termék hatásos-e.

Mit nem ígérhet egy élelmiszer?

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályok egyértelműek: élelmiszernek nem szabad betegséget megelőző, kezelő vagy gyógyító tulajdonságot tulajdonítani, és ilyenre utalni sem lehet. Mivel az étrend-kiegészítő élelmiszer, ez rá is vonatkozik. Egy vitamintabletta dobozán tehát nem állhat, hogy „gyógyítja az ízületi panaszokat” vagy „megelőzi az influenzát”.

Arról, hogy pontosan milyen egészségre vonatkozó mondatok szerepelhetnek egy élelmiszeren, jelenleg még nincs egységes európai lista. Az Európai Bizottság tavaly tett javaslatot egy közös rendeletre a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról, a tárgyalás még tart. Addig a nemzeti szabályok és az általános tilalom érvényes.

Mi kötelező az étrend-kiegészítő címkéjén?

  • az „étrend-kiegészítő” megnevezés,
  • a terméket jellemző tápanyagok vagy anyagok megnevezése,
  • az ajánlott napi adag,
  • a napi adagban lévő mennyiségek, vitaminoknál és ásványi anyagoknál az ajánlott napi beviteli érték (RDA) százalékában is,
  • figyelmeztetés, hogy az ajánlott napi adagot ne lépjék túl,
  • annak kiírása, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet,
  • figyelmeztetés, hogy a terméket kisgyermekek elől elzárva kell tartani.

Mit érdemes tehát megnézni?

Először azt, hogy a dobozon melyik megnevezés áll. Ha „étrend-kiegészítő”, akkor élelmiszert tartasz a kezedben, és minden gyógyulásra utaló mondat túllépi a megengedettet. Ha gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény, a dobozon az engedély száma is szerepel, és a betegtájékoztató elmondja, mire és hogyan alkalmazható.

Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyógyszerészt. Ha gyógyszert szedsz, akkor is szólj neki, ha csak egy vitamint vennél mellé.