Ugrás a tartalomra
Gyógytermék

Gyanús jelek

Gyanús jelek a dobozon és a hirdetésben

Tizenegy mondat és szokás, amelynél egy étrend-kiegészítőt érdemes visszatenni a polcra, vagy legalább alaposabban utánanézni.

Megjelent:

Felirat nélküli ezüst buborékcsomagolás fehér tablettákkal, egy üres mélyedéssel

A legtöbb étrend-kiegészítő rendesen van címkézve. Van azonban néhány mondat, kép és értékesítési szokás, amely szinte mindig azt jelzi, hogy a forgalmazó nem a szabályok szerint játszik. Ha ezek közül valamelyiket látod, nem feltétlenül veszélyes a termék, de a dobozra írt ígéreteknek biztosan nem hihetsz.

A szövegben

1. Betegség neve a dobozon vagy a hirdetésben

Ha egy étrend-kiegészítő a cukorbetegségről, a magas vérnyomásról, az ízületi gyulladásról vagy bármilyen más betegségről szól, és azt ígéri, hogy megelőzi, kezeli vagy meggyógyítja, akkor tiltott gyógyhatás-állítást tesz. Ez a tilalom a webáruház termékoldalára, a közösségi médiás hirdetésre és a szórólapra is vonatkozik.

2. Erősebb igék, mint amit a lista enged

Az engedélyezett egészségállítások szerényen fogalmaznak: egy tápanyag hozzájárul valaminek a normál működéséhez. Ha a dobozon „erősít”, „felpörget”, „regenerál”, „megfiatalít” vagy „helyreállít” áll, a szöveg valószínűleg túllépett azon, amit az engedélyezett állítás jelent.

3. Méregtelenítés, salaktalanítás, tisztítókúra

Nincs olyan engedélyezett egészségállítás, amely a szervezet „méregtelenítéséről” szólna. A szó jól hangzik, de nem jelent mérhető, igazolt élettani hatást, ezért a címkén sem szerepelhet.

4. Fogyás számokkal

A fogyás mértékére vagy ütemére utaló állítást az uniós szabályok kifejezetten tiltják. A „mínusz 8 kiló egy hónap alatt” típusú ígéret akkor is tiltott, ha egy vásárló szájába adják.

5. Ajánló fehér köpenyben

Az egészségre vonatkozó állítások nem utalhatnak egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek ajánlására. A fehér köpenyes, „professzor” titulussal szereplő ajánló a hirdetésben ezért eleve gyanús, és gyakran nem is létező személy.

6. „Természetes, ezért mellékhatásmentes”

A növényi kivonatok is hatóanyagok, és kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel. A „100% természetes” kiírás nem mond semmit a biztonságosságról. Erről részletesen írtunk a kölcsönhatásokról szóló cikkünkben.

A dobozon

7. Hiányzó napi adag vagy mennyiségek

Ha a táblázat csak egy „szabadalmaztatott komplex” teljes tömegét adja meg, de azt nem, hogy abból mennyi az egyes összetevő, nem tudod megítélni, mit veszel. A napi adag és a napi adagra vetített mennyiségek kötelezőek.

8. Hiányzó kötelező mondatok

Minden étrend-kiegészítőn szerepelnie kell, hogy ne lépd túl a napi adagot, hogy a termék nem helyettesíti a változatos étrendet, és hogy kisgyermekek elől elzárva tartandó. Ha ezek hiányoznak, a címkét valószínűleg nem a magyar szabályok szerint készítették.

9. Nincs azonosítható forgalmazó

A címkén szerepelnie kell az uniós élelmiszer-vállalkozó nevének és postai címének. Egy webcím, egy e-mail-cím vagy egy tengerentúli postafiók nem elég.

Az értékesítésben

10. Sürgetés és „csak ma” árak

Visszaszámláló óra, „utolsó 3 doboz”, a „normál ár” áthúzva és mellette a töredéke: ezek nem a termékről szólnak, hanem a döntésed siettetéséről. A tisztességes forgalmazónak nincs szüksége rá.

11. Csak egy webshopban, csak utánvéttel

Ha a terméket sehol máshol nem árulják, a webhely nem nevez meg céget, és csak a hirdetésből lehet eljutni hozzá, nézd meg, szerepel-e a bejelentett étrend-kiegészítők listáján. Ha nem, ne vedd meg.

Mit tegyél, ha gyanús terméket találsz?

Ne vedd meg, és ha már megvetted, ne szedd tovább, amíg utána nem néztél. A megtévesztő élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság fogadja, a tisztességtelen reklámot a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a versenyhatóságnak is jelezheted. Ha a termék szedése után panaszod lett, mondd el orvosodnak, és vidd magaddal a dobozt.